top of page

Agyag – kerámia – porcelán Vajon mi is a különbség?

Frissítve: 2023. jún. 2.

Sokszor feltették már nekünk a kérdést, hogy az általunk készített és forgalmazott alkotások miből készülnek. Bár mi a kerámiákat készen vesszük és „csak” festem őket, úgy gondoltuk írunk egy rövid cikket erről a témáról, hogy egy kis kapaszkodót adjunk az átlag érdeklődőnek, akinek nem ez a szakmája.

Mindhárom anyagból készítenek edényeket és nagyjából az elvárás is közös velük szemben. Legyen tartós, könnyen tisztítható és természetesen ne engedje szétfolyni a belerakott ételt, italt. Hisz senki nem szeretné az asztalról szürcsölni a teáját a bögréje helyett.

Mindhárom anyagnak rengeteg fajtája és felhasználása van, mi most csak az edénykészítés szempontjából szeretnénk bemutatni őket. Hisz mi kerámiafestéssel foglalkozunk és jellemzően tányérokat, tálakat és bögréket kínálunk a kedves vásárlóinknak.


Agyag

A legrégebb óta használt anyag a három közül. Eleinte az ősemberek kis szobrocskákat készítettek belőle, a későbbiekben már fonott kosárra tapasztották, hogy így növeljék élettartamát, illetve, hogy alkalmasabbá tegyék a tárolásra. A fazekasság története kb. 9000 éves múltra tekint vissza, amikor már az agyagot önállóan használták.

Az agyag magmás kőzetek bomlása során kialakuló üledékes ásványanyagok, melynek nagyon kicsi 0,02 mm a szemcsemérete vagy még ennél is kisebb. Természetes formában sokféle agyagásványt tartalmaznak, amik közül majd a kaolinit csoport lesz a legfontosabb számunkra. Edénykészítés szempontjából számunkra az a fontos, hogy sok vizet képes megtartani ugyanakkor kevés vizet vesz fel.

Vizesen jól alakítható, megmunkálható anyag, ami száradás és főleg égetés után szilárd és alaktartó lesz. Ugyanakkor égetés után is meglehetősen porózusak.

Alacsony tűzön 600-800 fokon égetik őket, ahol megtörténik a cserépképződés első lépése.

A legismertebb fajtái a fehérre és a vörösre égő fazekasagyag.




Kerámia

Egyes vélekedések szerint a szó a görög kerameia ("kiégetett") szóból szármozik, de találtam olyan forrást is mely az athéni Keramaikosz téren dolgozó fazekasokhoz köti a szó eredetét. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy ókori görög eredetű a szó.

A kerámia szintén egyfajta agyagásvány, ami természetben a ma használt összetételben nem létezik. A kaolinitok ásványcsoportjába tartozó kaolin aránya fogja meghatározni a kerámia égetés utáni tömörségét.

850-1000 fok között már megindul az átkristályosodás és a mullit képződés (a kaolin a hő hatására mullittá alakul). Ezáltal az anyag keményebb és kevésbé porózus lesz.

A kerámiák egy külön csoportját alkotják a magastüzű kerámiák, amiket már 1000-1200 fokon égetnek és a hőfok emelkedése miatt egy keményebb végterméket eredményez.




Porcelán

Ez az anyag a legfiatalabb a három közül. A kínai Honan tartományban találták föl a Tang-dinasztia (618-907) idején. Európában viszont csak a 15-16. században kezdtek el kísérletezni az előállításával.

A porcelán egyfajta kerámia, viszont ezt még magasabb hőmérsékleten égetik, akár 1400 fokon. Ami megkülönbözteti a kerámiától, hogy 1000 fok felett megkezdődnek az üveges fázisok és 1200 fok felett már stabil mullitá alakul a kaolin. A porcelán tárgyakat jellemzően 1200-1400 fokon égetik ki és majdnem teljesen tömörré válik ezen a hőmérsékleten





Összefoglaló

Minél kisebb a szemcseméret és minél több kaolint tartalmaz, valamint minél magasabb hőmérsékleten égetjük ezeket az anyagokat annál tömörebbek és tartósabbak lesznek. A mi beszállítónk félporcelán masszával dolgozik, amiből az agyagnál keményebb, de a porcelánnál puhább kerámiát kapunk. A keménysége alapvetően az égetési hőmérséklettől függ. A mi termékeink 1040-1050 fok között égetjük, mert ez a hőmérséklet még lehetővé teszi az általunk használt festék és máz használatát. Ez a máz teszi vízhatlanná a termékeinket. Ha kíváncsi vagy az alkotásaimra látogass el a webshopunkba.

917 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page